Mostanság kicsit filozofikus hangulatban vagyok. Sok minden foglalkoztat, többek között az emberek hozzáállása is bizonyos dolgokhoz. Ilyen téma a mozgás is.
Az emberek többsége sikertelenül mozog, mert elfelejtik, hogy tartós eredményekhez türelem kell és munka. Nem lehet egy hét alatt 5 kilót fogyni (ha mégis, az valószínűleg nem lesz tartós) és nem lehet egy hónap alatt szép alakot formálni. Sajnos a legtöbben menekülnek a kemény munkától. Egyszerűnek tűnő megoldásokat és csodadiétákat keresnek, amivel „gyorsan” és „könnyen” érhetnek el eredményeket. Persze mindezt lehetőleg alvás vagy pihenés közben, erőfeszítés nélkül. Elég bekapcsolni a tévét: „Mindössze napi 15 perc edzéssel, a KANAPÉN PIHENVE gyönyörű hasfala lesz”. Na persze! Hihetően hangzik? Nem. És mégis rengetegen vásárolnak efféle csodaeszközöket. Aztán persze megint a kudarc következik, mert nem egészen olyan a hatás, ahogy azt a tévében a modelleken bemutatták. Az eredményekhez akarat kell. Nem érdemes belevágni, ha mi magunk sem hiszünk benne igazán.
A másik dolog a környezet, a család hozzáállása: szerencsés esetben támogatnak minket. Akadhat olyan személy is, aki le akar beszélni minket az egészséges életmódról. Számtalanszor mondták már nekem, hogy nincs szükségem a mozgásra: „sovány vagy, minek mozogsz!?”. Szeretném leszögezni, hogy saját magamért sportolok. Az átlagosnál nagyobb önkritikával és kis önbizalommal rendelkezem. Azt mondják, el kell fogadni önmagunkat én mégis úgy érzem, kell egy kis elégedetlenség, hogy ne dőljünk hátra. Folyamatos célkitűzésekkel kell ösztönözni magunkat. Nem rendelkezem túl jó adottságokkal, ezeken szeretnék változtatni. Valamennyire ez már sikerült, ezeket az eredményeket szeretném megtartani. Bőven van hova fejlődnöm még: látványosabb izomzatot szeretnék például a combomra.
Visszatérve az iménti gondolatmenetre: ellenszélben nehéz előre haladni. Hinni kell benne és akkor is tornázni, ha páran másképp gondolkodnak. Előfordulhat, hogy kapunk néhány gúnyos megjegyzést vagy megvető pillantást. Számtalanszor megfogadtam, hogy nem foglalkozom ilyenekkel. Nem tudom ezek az emberek miért csinálják ezt: talán magukra, a saját lustaságukra mérgesek.
Néhány szóban az elmúlt napokról: kicsit szigorúbban kezeltem az edzéseimet, mint eddig. Vasárnap 80 percet, szerdán 75 percet edzettem. Kicsit soknak tűnhet, mert a 60 perc lenne a normális, de ha érzek magamban elég energiát hozzá, akkor miért ne? Ideje volt már bodyrockerkedni is. Íme egy olyan edzés hasra, ami nagy izomlázat hagy maga után.Egy olyan 10 perces kihívás, amit bárki kipróbálhat, az egészen kezdőktől a haladókig.
A feladat a következő:
- „Mountan climber” (hegymászó): 20 ismétlés
- Felülés a képen látható módon: 20 ismétlés
1 Comment:
Egyetértek. Egyébként aki nem sportol, hamar megöregszik. :)
Megjegyzés küldése