Hajszálnyira a kézenállástól

Tényleg csak egy hajszál választ el a kézenállástól. Annyi, hogy meg kellene tartani. Ez a nagy fejlődés egy nap alatt ment végbe. Elkönyveltem, hogy gyáva vagyok és nem is próbálkoztam. Aztán szóba került a teremben és másnap az egyik edzőtárs (és kedves munkatárs egyben) megcsinálta. Úgy, hogy ő évek óta nem edzett, de gyerekkorában ment neki. Jöttek a gondolatok, hogy milyen béna vagyok, aztán ma úgy döntöttem, hogy véget vetek ennek. Felmentem a terembe és a lábas-fenekes gyakorlatok között pihenésképpen kézen állni próbáltam. Egyre magasabban ment, a legvégén már meg is álltam 2-3 másodpercre, egyedül a bordásfalnak nekidőlés nem ment. Át kellene lendülni picit. Nagy vágyam, hogy fal nélkül menjen, szóval ez nem akkora baj, de jó lenne, ha sikerülne. Csak egy picivel több lendület és menni fog. :) Tudjátok, hogy örülök? Sosem tudtam kézen állni. Mindig béna voltam. Végre sikerülni fog. Tudom. Csodálatos! :)
Készülök képekkel. Többfélével. Megkaptam a nyereményemet a Jessicától, szuper jó mindegyik. Szerencsére elég kicsi méret, így az S-es méret tökéletes lett. Kényelmesek, finom puha anyaguk van. Útban van a beszámoló, már tesztelem őket edzés közben.
A másik képes dolog a lábam és a fenekem sikeres formálásáról, illetve az alkalmazott gyakorlatokról fog szólni. Szépen formálódik ugyanis a hátsóm és a jelenlegi programomat szeretném veletek megosztani. A képek készülnek (készültek), hamarosan úgyis olvashatjátok a végeredményt. ;)

A képen pedig ezúttal én szereplek. Így néz ki jelenleg a formabontó. Amint látjátok, nem vagyok szálkás és ez nem is szerepel a céljaim között.