Az óriási kísértés ellenére folytattam ma a pihenőmet: semmit nem edzettem. Vicces dolog ez számomra: ott lóg az ugrókötelem a szekrényen és hiába van hétvége, hozzá sem nyúltam. Nincs bodyrock, nincs ugrálás és ezzel együtt elégedettség is tovaszállt. Akkor érzem jó magam a bőrömben, ha mozoghatok. Szeretek a maximális intenzitáson edzeni, szeretem ha szakad rólam a víz. Szeretem ha másnap érzem az edzés utóhatásait. Ez most nincs. Borzasztóan hiányzik. A lelkierőm most óriási, rosszkor jött a kényszerpihenő. Össze sem lehet hasonlítani ezt azzal az állapottal mikor nincs erőm hozzá. Szeretnék edzeni, de nem lehet. Teljesen ki kell pihennem ezt a sípcsontfájdalmat. A futással egy kicsit felhagyok most. Intervallum edzésekkel szeretném "újraindítani" magamat, aztán jöhet az ugrókötél. Csak szépen sorjában.
Ma este pizzát sütöttünk. Mondanom sem kell, pukkadásig teleettem magamat. :)
Holnap lesz valamilyen Réka-féle fenékformálás, felsőtesttel és hassal kiegészítve. Ezekhez nem kell láb. Kedd körül visszatérek Zuzana valamelyik ZWOW videójához. Itt az új. Szimpatikus, egyedül a végén a fekvőtámasz nem tetszik, ahelyett keresek valami mást azt hiszem. Egyvalami feltűnő ebben a videóban: a lába! Szép izmos. Azt hiszem az enyémből lehetne hasonlót formálni. Mostantól ezek a képkockák fognak erre motiválni.
2012. április 14., szombat
Edzés nélkül 3. nap
Címkék: ZWOW
Subscribe to:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 Comment:
Szerintem nyugodtan eddz, csak éppen olyasmit, ami a lábad nem kínozza, így fenntartod az eddigi kalóriaégetést (nagyjából).
Én felsőtestre edzettem és megtaláltam azt a gyakorlatot konditeremben, amitől nem fáj a térdem: lábhajlítóztam és mivel hát-tricepsz nap volt, felhúzást is csináltam. Tegnapelőtt meg combtávolítást.
Valamennyire azért muszáj lesz a lábad is igénybe venned előbb-utóbb, de majd nagyon odafigyelve... Erről jut eszembe: a konditeremben olyan béna képzetlen nők dolgoznak. Meg akart győzni az egyik, hogy többet kéne fussak, hogy elmúljon a térdfájásom, merthogy neki ez mindig így volt... minél többet futott, annál kevésbé fájt. Na, ha most egy kezdő csitri lennék, belevinne egy hatalmas sérülésbe. Így vittek bele régebben egy combsérülésbe: elhittem, hogy azért fáj, mert nem edzettem rá eleget, addig edzettem, hogy múljon már el, mire totál kész lett a combom... akkor 17 éves voltam és nem kondiztam túl rég, hogy ne legyek hozzá elég hülye. Ez a fájás néha még ma is kerülget és a masszőr is megkérdezte 1 hónapja, mi az ott nekem a fenekem tövében... lejjebb van csúszva az izom! A másik meg egy fitball hátgyakorlat volt, a vendég panaszkodott, hogy fáj tőle a dereka, mire a pultos próbálta magyarázni, hogy nem jól tudom, hogy elég vízszintesig emelkedni... jó, akkor annak meg sérüljön le a háta.
Köszönöm a tegnapi szavaidat!
A legnagyobb gondot nekem is a megszokott sportegyensúly felbomlása okozza. Mellé meg egy nagy adag feladat az élettől. Olyan kusza lett minden.
Remélem, Te is mihamarabb túljutsz rajta!! Ha egyszerre történik ez is, akkor most már úgyis Te is jobban érzed magad! :)
Megjegyzés küldése