Hihetetlen, hogy egy hónapja jelentkeztem utoljára. Történt sok minden azóta, ami a legfontosabb, hogy a héten végre szabadságon voltam. Hivatalosan már augusztus 12. óta, valójában csak kedd volt az első szabadnapom. Bár a blogolás elmaradt, edzésekben nem volt hiány.
Vivien meghozta a kedvemet a futáshoz, ennek ellenére kissé félve álltam neki. Reméltem, hogy az ugrókötél és a bodyrock megtette hatását és javult a kondicióm: így lett! :) Kétszer voltam kint eddig, az elsőnél Pisti is velem tartott. Kis távokkal indítottam, a elsőnél időt sem mértem. Nincs olyan órám, amivel a megtett távolságot mérni tudnám, így marad a stopper, na meg az érzés, hogy mikor fulladok ki teljesen. Vivi adott némi segítséget előtte, elmagyarázta, hogy mennyi minden múlik a helyes légzésen, a megfelelő ruházaton.
A bodyrock és vele együtt Zuzana, most kicsit háttérbe került. Az egyik könyvesboltban összetalálkoztam a Fegyencedzés című könyvel, amit még egyszer az egyik olvasóm ajánlott az egylábas guggolással kapcsolatban. Nem vásároltam meg, de le tudtam tölteni, így kicsit bele tudtam mélyedni mi is ennek a lényege.
Az egész edzésfilozófia arról szól, hogy a végzett gyakorlatok alapján fokozatosan fejleszd az erődet: az erő növekedésével pedig az izom mérete és tömege is nő. Két nagyon lényeges pontja van: az egyik a fokozatosság, a gyakorlatok egymásra épülése, a másik, hogy felhívja a figyelmet az izom mellett az ízületek fontosságára is. Alapvetően ez a könyv férfiaknak szól, de a hat alapgyakorlat közül egy nő is talál magának megfelelőt. Én a has és a comb edzést találtam nekem valónak. A hasat két hétig építettem be az edzéseimbe, a tapasztalat: valóban erősíti a derekat, de egyben szélesíti is, ami az én esetemben nem előny. Minden gyakorlatnak tíz fokozata van, az egészen kezdőtől a mesterszintig. A különböző szinteknél a részletes magyarázat mellett ismétélszámot is ad. A combnál belecsaptam a a közepébe, 300 guggolás mellett szükségtelennek tartottam, hogy az elején kezdjem. A teljes guggolás az ötödik lépés a comb edzésénél, ezzel kezdtem:
Az elején 3x30 ismétléssel indítottam és most ezt szeretném emelni 10x30ra. A lényeg persze, hogy csak fokozatosan, mert a térdem megérzi, ha nem csinálom pontosan. A célom az az egylábas guggolás, de az hónapokba fog telni.
Mostanság a munka körül forognak a napjaim: minden szombatot ezzel töltök és legtöbbször hétközben is becsúszik némi túlóra. Nehéz így tartani az edzésprogramomat, elég változatosan alakulnak a hetek: néha összejön minden betervezett, de most nem tudok maximumot teljesíteni. Az egyetlen sikerélményem az egy régi rekord megdöntése volt. Andival párhuzamosan csináltunk meg egy Bodyrock videót anno és egyik vasárnap ezzel próbálkoztam meg újra. Az akkori rekord 15 volt, most ez 19. Külön öröm, hogy Zuzana 16-ot csinált.:D A másik fontos dolog, hogy továbbra is edzek a teljes guggolásra. Az ötödik lépés már simán megy, a hatodik ennél szerintem sokkal egyszerűbb. A könyv szerint továbbléphetnék már, de a térdem egyenlőre mást jelez: a hetedik lépést egyelőre labda nélkül, falnál támaszkodva és csak félig tudom végrehajtani. Annyit erősítettem a hatodikon, hogy súllyal guggolok (6 kilós táskával), emellett pedig próbálkozom a felemás guggolással is. Az én kis Zuzana-féle saját készítésű sandbagem még várat magára, ahhoz kissé több szabadidő kellene. Ma pihenőt tartok, holnap talán kiegészítem a napi edzésemet némi ugrókötéllel is. 
